Noé Állatotthon Noé Állatotthon

Szimat

2010.03.21

Egy nedves kutyaorr közeli látványa, amikor a gazdi legszebb álmából riad fel, nos, nem tartozik feltétlenül a legnemesebbnek vélt testrészek közé, mégis, legyen bár hosszúkás vagy lapos, markáns vonalú vagy finom metszésű, négylábú barátaink egyik legfejlettebb és leghasznosabb érzékszervéről van szó. A farkas ősök ragadozó életmódját segítő, kiváló szaglás minden kutyafajta sajátja, a környezet feltérképezésében elsődleges fontosságú. Valahogy úgy kell elképzelni, hogy amíg mi a látványra hagyatkozva képeket rögzítünk, a kutyák „lefényképezik" a különböző szagokat, amelyeket aztán nemcsak újra felismernek, de hibátlanul el is különítenek egymástól. Valójában az orrukkal veszik „szemügyre" a világot. Természetesen, fajtánként eltérő a szaglószerv fejlettsége, a kopók például kifejezetten szimatmesternek számítanak, és nem marad el tőlük a német juhászok érzékelése sem, szemben például a mopsz fajtáéval.

kutyaorr

Forrás: wikipedia.org

Az embernél nagyságrendekkel jobb szaglóérzékük kivételes tájékozódási képességet kölcsönöz számukra. Mindezt az orrüregükben kb. 130-150 cm 2-es redős felületen (az ún. szaglóhámon) található 220 millió szaglósejt, és az agyban a miénknél negyvenszer több ingerfeldolgozást végző idegsejt teszi lehetővé. Az orrkagyló felületét borító hám szagingerek hatására nyálkát választ ki - ettől, és persze a nyalogatástól nedves a kutyaorr * -, amelyben feloldódnak az illatmolekulák, mondhatni, „csapdába esnek" a szagok.

A szociális kapcsolatokban a saját szagjeleknek van kiemelkedő szerepe: többek között a vizeletükkel, nyállal, mancsok verejtékmirigyeinek váladékával jelölik territóriumukat. Ha a gazdi nincs résen, saját szaguk erősítésére némi dezodort is igénybe vehetnek, legyen az bármilyen, számunkra szörnyű kompozíció, például trágya vagy akár madárürülék - ilyenkor nyilván nem könnyű elhinni, hogy kedvencünk orra mennyire csalhatatlan.

A szimatolás ösztönét a régi idők embere egészen hamar szolgálatába állította: a vadászkutyák speciális csoportját, a szimatkutyát elsőként Európában kezdték tenyészteni. Róluk az a hír járta, hogy fülükkel kavarják fel a levegőt és benne az illatanyagokat. A főleg kopókból és spicc típusú egyedekből álló falkák jó hosszútávfutónak bizonyultak, szag alapján megtalálták a nyomokat, követték és végkimerülésig űzték a vadat. A legjobb nyomkövetőnek az angol vérebet ( bloodhound) választották meg.

Később szarvasgomba vagy mandragóra (szerencsegyökér) felkutatására is hasznosították az ebek kiváló tulajdonságát. Manapság a sportvadászaton kívül a munkakutyák szimata jó szolgálatot tesz a bűnüldözésben (pl. kábítószer- és robbanóanyag felkutatása) valamint katonai- és mentőakciókban. Kiváló képességeik révén a világhír sem elérhetetlen, hiszen, ki ne ismerné Mancs vagy Kántor nevét?

Mancs: született Miskolci Sátán Mancs „a miskolciak híres életmentő kutyája. 1996 óta - a Spider mentőcsoport tagjaként - több száz emberéletet mentett meg a világ számos országában" - hirdeti a tiszteletére 2004-ben avatott szobor az acélvárosban. Az 1994-ben született német juhász kan fejlődési rendellenességgel jött a világra (diszplázia), amelyet gazdája, Lehóczki László fél év alatt sikerrel korrigált nála. Számos mentőakcióban vett részt, a hírnevet az 1999-ben, törökországi földrengés sújtotta területen megtalált 3 éves kislány mentése hozta meg számára. Képes volt egyidejűleg jelezni, ha élő és halott is volt a romok alatt, illetve speciális kiképzésének köszönhetően víz alatti holttesteket is észlelt.

Mancs

Kántor: német juhász fajtájú rendőrkutya, akinek életéről könyv és filmsorozat is készült. Tizenegy éves szolgálat alatt 279 felgöngyölített bűnesetével máig a legeredményesebb nyomozókutya; összesen 1,2 millió forintnyi betörésből és lopásból származó értéket szerzett vissza. Bevetés közben pusztult el, kitömött testét a Bűnügyi Múzeumban őrzik.

Kntor

A szimatoló szolgálati ebek természetesen speciális kiképzésen vesznek részt a „szagterületnek" megfelelően, mielőtt bevetésre indítanák őket. Erősítik szagérzékenységüket, gyakorolják a koncentrációt, megtanulják adott kábítószer felismerését, vagy a szagminta alapján történő nyomkövetést. Az ilyen feladatokra legalkalmasabbak - akár fajtiszta, akár keverék állatok ­- a vadász-juhász kutyák, őket a felerősített zsákmányszerző ösztön irányítja - szemben az örző-védő, territoriális fajtákkal, melyek szaglóképessége szükségszerűen kevésbé kifinomult.

És hogy minderre mi lehet a motiváció négylábú barátaink részéről? Nos, a tréningek során megtapasztalják, hogy a kétlábúval közös, célirányos vadászat sikere jutalommal, játékkal és a trénerek-gazdák szívből jövő örömével kecsegtet, amelyért „mindössze" egy alapvetően ösztönös, bár továbbfejlesztett cselekedet végrehajtása az elvárás.

Forrás: Természettudományi Enciklopédia; Charlie Bood: A természet csodái; David Taylor: Én és a kutyám; kutyahirek.hu; National Geographic

 


* A legenda szerint pedig a Noé bárkáján utazó kutyapár tiszteletére vált azzá: a négylábúak fedélzeti őrjáratuk során egyszer egy érme nagyságú lékre bukkantak a hajón - egyikük segítségért futott, a másik pedig orrát a lyukba nyomva akadályozta a víz beszivárgását. Hősies tettük emlékére, azóta hideg és nedves a kedvencek szaglószerve.